Ismét ellátogattam Alcsútdobozra vasárnap, mivel ki szerettem volna próbálni újonnan vásárolt borotválkozó tükrömet, másrészt hogy elkalauzoljam két kedves ismerősömet a híres virágtengerhez. Nem volt optimális a vasárnapi látogatás, mert előtte és utána is több volt a napsütés, és előtte és utána sem esett a hó, csak aznap. Igaz, hogy két hóesés között kisütött a Nap, és így ment ez egész vasárnap.

Amikor dél körül odaértünk, éppen sütött a Nap. Így történhetett, hogy sikerült a sétány elején 1-2 napsütötte fotót készítenünk. De mire a sétány végén a tisztáshoz értünk, megérkezett az első hófelhő.

A hóvirágok pedig fáztak, és becsukták szirmaikat. Én pedig bevetettem a tükrömet.

Tekintettel a havazásra, és arra, hogy a hóvirágok nem nyitották ki szirmaikat délre sem, gondoltam, várjuk meg a havazás végét és nézzünk szét a kastélynál. Mire odaértünk, kicsit kikandikált két hófelhő közül a Nap, és mindenki vígan fotózta a rét szélén elültetett különféle színű krókuszokat.

Rajtuk is kipróbáltam tükrömet.

Sajnos nem tartott sokáig a napsütés, megérkezett a következő hófelhő. Így elcsaltam társaimat egykori medvelakot nézni, visszafelé pedig megnéztük a kápolnát és a valamikori pálmaház romjait.

Utána elindultunk a tó felé, közben pedig készítettünk néhány képet a behavazott növényekről. Kiderült, hogy a kankalin nem csak sötétben virágzik...

A tóparton egy rövid időre ismét kisütött a Nap, így sikerült egy szép mohás fatörzset fotóznom.

Túránkat aránylag hamar befejeztük, mivel időközben olyan borulás jött, hogy nem volt értelme visszamenni a hóvirágokhoz, és egyébként is kezdtünk fázni, mert csak kevéssel lehetett magasabb a hőmérséklet a fagypontnál. Ha az idő jobb lett volna, túránk is tovább tartott volna.

Vannak olyan dolgok, amelyeket csak megadott időben lehet fényképezni. Sok hóvirágot pedig leginkább az Alcsútdobozi arbrétumban lehet fotózni.
A hóvirág szezon kb. március 15.-éig tart, utána már eléggé hervadoznak a hóvirágok.
Most még bimbózó hóvirágot is látni.

Menjen tehát minden hóvirág rajongó Alcsútdobozra. Az arborétum nagy területen fekszik, és rengeteg a látnivaló, de csak egy részén található sok hóvirág. A tanácsom: tarts mindig balra, ha befelé mész.

Mi kell a hóvirág fotózáshoz ? A fényképezőn kívül leginkáb jó idő. Süssön a Nap, és ne fújjon a szél. A szél mozgatja a hóvirágokat, és elfújja az illatukat. Szélcsendes időben határozottan érezhető a hóvirágok illata. Aki nem hiszi, szagoljon utána.

Ha minden rendelkezésre áll, akkor is lehet számtalan csalódást okozó fotót csinálni. Hogy miért ? Pld. nem fér bele minden virág a mélységélességbe:

Vagy pld. ott vannak a zavaró hátterek, pld. a többi hóvirág:

Tehát érdemes nagyon odafigyelni a képkivágásra, képkompozícióra. Én nem hiszek az utólagos képvagdosásban, trükközésben. A hamis, az hamis. Sajnos ilyenkor tavasszal még ritka a verőfényes napsütés, és a szélcsendes idő, de igazán jó képeket olyankor lehet csinálni. Lehetséges ISO 100 vagy az alatti érzékenység és 60-ad körüli zársebesség használatával zajmentes, megfelelő mélységélességű fotók készítése. Mert ugye hiába visz az ember állványt, ha a hóvirágot rázza a szél ....

A napsütés a Nap spektruma miatt kihangsúlyozza a hóvirágok friss zöld szárait és leveleit is. De ennyi okoskodás elég is lesz mára, teszek még ki néhány képet:

aaa

A csupasz, levél nélküli faágak elrendezése fajta függő, és jól érzékeltethető a különféle fák ágainak elrendezése a havas tájban.

Tapasztalatom szerint akkor a legszebbek a havas faágak, ha éppen elállt a havazás, és nem fújta még le az ágakról a havat a szél, illetve nem rugdosták le a madarak.

Tekintettel az emberi vizuális érzékelés és a fényképezők illetve az elkészült kép különbségeire, ahhoz, hogy egyből úgy láthassam a képet, mint a természetben szabad szemmel, megnöveltem a kontrasztot és és az élességet a RAW konverzió során.

Természetesen az sem mindegy, milyen háttér előtt helyezkednek el az ágak.

Nem célszerű túlzottan nagy mélységélességre törekedni, mivel a kész képen nehéz lesz megkülönböztetni a különféle részleteket.